Szabálytalan szívverés, szívszélhûdés:
A szív működésére is gyógyítólag hat ez a páratlan olaj, illetve a lenmag. Részben a koleszterin csökkentő tulajdonságának köszönhetjük, de az izomrendszerre, így a szívizomra is van gyógyhatása.
Hasznos a cukorbetegeknek:
A lenmag olyan anyagot tartalmaz, ami megfelel a nyálka és gyanta keverékének. Ez az anyag szükség esetén csökkenti a gyomorsav romboló hatását, enyhíti az emésztő szervek falainak érzékenységét, elősegítve a belek tartalmának továbbjutását kimosva a felesleges koleszterint, valamint szabályozza a glukóz jelenlétét a vérben, ezért a cukorbetegeknek is hasznos táplálék.
Székrekedés, bélműködés:
A téli rosttalan táplálék, de egyébként is azoknak áldásos az őrölt lenmag, akik sokat küzdenek székrekedéssel, vagy nincs meg a rendszeres bélmozgás. Ha beiktatjuk mindennapi reggelinkbe ezt az olajos rostot, akkor is rendszeres lesz a székletünk, ha egyébként fehér kenyeret fogyasztunk. A lenmag megduzzad a bélben, ami tágulási ingert vált ki, ez aktivizálja a bélmozgást, és ez székeléshez vezet.
Rovarcsípés:
A rovarcsípés nagyon kellemetlen tud lenni, ha csak a méhecske csípésére gondolunk akkor is. De vannak annál sokkal fájdalmasabb és veszedelmesebb csípések. Az őrölt lenmagból készített pép képes kiszívni minden mennyiségű mérget a szervezetből, ami csak csípés útján került be.
Gyulladásos sebek:
A gyulladásos sebek gennyet tartalmaznak, amelyek képtelenek elhagyni a testet, vagy a folyamat sokáig tart, illetve fájdalmas. Meggyorsíthatjuk ezt a folyamatot, ha két kanál őrölt lenmaghoz hozzáadunk egy kanál gyömbér port, és a pépet rátesszük a gyulladásra, néhány órára. Ha szükséges, a megszáradt kötést váltsuk, amíg el nem távolodik az összes genny.
Köles (Panicum miliaceum)
A köles a pázsitfűfélék (Poaceae) családjához tartozó növény, mely az egyik legősibb termesztett gabonafélénk. Eredeti őshazája India, de nagy mennyiségben elterjedt Afrikában és Kínában is. A táplálkozásban, napjainkban a köles fogyasztása egyre nagyobb mennyiségben visszaszorulóban van. Ez a visszaszorulás a köles fogyasztásnál a kenyérgabonák nagy térhódítása miatt alakult ki.
A köles nagy mennyiségben tartalmaz vitaminokat, ezek közül is a B1-, B2-, B6-, B17-vitamint, niacint, ásványi anyagokat: sziliciumot, vasat, fluort, cinket, foszfort, ként, magnéziumot és káliumot, valamint fehérjét, keményítőt, zsírt, rostot, kovasavat és szerves sókat. Fontos a kölesnél, hogy az ásványi anyagok, a nyomelemek és a hatóanyagok nagyon finom formában vannak jelen. Ez azért fontos, mert a sejtek és az egész szervezetünk csak az ilyen finom formában lévõ anyagokat tudja maradéktalanul felvenni. A köles egyszerre képes salakanyagként kiválasztani a pangó ásványi anyagokat a szervezetből és az ásványi anyag veszteséget kiegyenlíteni. A köles az egyetlen olyan gabonaféle, mely a teljes értékű fehérjék mellett még 7 aminosavat is tartalmaz, valamint a lúgos kémhatása miatt különösen fontos a növésben lévő fiataloknak és gyerekeknek egyaránt. A köles rendszeres fogyasztása rákmegelőzõ hatású, enyhíti a sugárterápia mellékhatásait, e mellett késlelteti az öregedési folyamatokat, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét, erősíti a látást, serkenti az immunrendszer működését, valamint gyulladáscsökkentő. Jól alkalmazható vese és hólyaggyulladások kezelésére. A növény sok szilicium tartalma miatt fokozódik a szervezet védekező képessége, karbantartja az erek falát, az emésztõrendszert, megelőzi a fogszuvasodást, mert segít a fogak zománcának a megvédésében. Kiváló vashiányos állapot és savtúltengés kezelésére. A köles magas kovasav tartalmának köszönhető, hogy a bőr rugalmasabb a haj pedig fényesebb lesz. A kovasav a fluorral együttesen elősegíti, hogy a fogak és a körmök egészségesek maradjanak. A kovasav fontos tulajdonsága még, hogy megadja a kötőszövetek (csontváz, kötőhártya) szilárdságát is. A sok szerves só és rost anyag tartalom miatt nagyon magas a növény fűtőértéke. Liszt érzékenyek számára egyes országokban engedélyezve van a köles fogyasztása, mert a köles liszt nem tartalmaz glutént, valamint mentes a ragacsos fehérjéktől, mely gluteninbõl és gliadinból tevõdik össze.
Közönséges pohánka (Fagopyrum esculentum)
A közönséges pohánka más néven hajdina a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó egyéves növény, melynek a legértékesebb része a virágos leveles szár és a három élű, barnás színű makkocska, mely egyben a termése. Gyakran használt nevei közé tartozik még a pohánkának a haricska, pogány gabona, tatárka, tönkő és a kruppa is. A növény Közép-Ázsia mérsékelt égövi területeiről származik, melynek elterjedése Európában a török illetve tatár népeknek a közvetítésével került be. Jelenleg, míg a hajdina hazánkban csak takarmánynak számit, addig Oroszországban nemzeti ételnek tekintik. Nem csak Oroszországban terjedt el a hajdina fogyasztása, de már Németországban és Ausztriában is előszeretettel alkalmazzák.
Hatóanyagai:
A növény felbecsülhetetlen értékét a magas rost tartalom, a fehérje tartalom és a rutin nevű hatóanyag szolgáltatja. A hajdina rost tartalma 17-20 %, a fehérje tartalom pedig 6,8-15,1 %, mely legnagyobb mennyiségben lizinbõl tevődik össze. A magas rost tartalomnak köszönhetően a hajdina növeli a bél perisztaltikáját, alkalmas a székrekedés kezelésére, valamint egyes daganatok megelőzésében részt vesz. A hajdina hatóanyagai közül a rutin a legjelentősebb, mert a növényi szervek, mint egy 5 %-ban tartalmazzák. A rutin fokozza az érfal rugalmasságát, valamint javítja a perifériás vérellátást, csökkenti a vénás pangást és kedvezően hat a nyirokáramlásra. Kiválóan hat a kapilláris vérzések okozta egészségkárosodás ellen is. A rutin fontosságát az is bizonyítja, hogy a népi gyógyászatban a magas vérnyomás kezelésére alkalmazták. A rutin mellett a hajdinában megtalálhatóak még a flavonoid típusú vegyületek, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek is. A vitaminok szempontjából a növény igen gazdagnak tekinthető, mert jelentõs az E-, B1- és a B2-vitamin tartalma. A hajdina igen kedvező ásványi anyag összetétellel rendelkezik. A növénynek magas magnézium, kálium és a kalcium tartalma mellett alacsonynak számit a nátrium tartalma. A nyomelemek közül nem elfelejtendő megemlíteni a vas, cink és réz tartalmat sem. A magas cink tartalomnak köszönhetően a hajdina szerepet játszik a HDL-koleszterin (jó koleszterin) képzésében, melynek szintén érvédő hatása van, mint a rutinnak.
Fontos tudnivaló, hogy a hajdina fogyasztása során kialakulhat az úgy nevezett fagopirizmus (pohánka-mérgezés), mely a fagopirin felhalmozódása miatt alakul ki. A fagopirin egy antraglikozid típusú vegyület, mely fotoszenzibilitást (fényérzékenységet) okozhat (Az orbáncfûnek is ilyen hatása van). A fagopirin a bõrt fényérzékennyé teszi, és a napfény hatására bõrpír vagy gyulladás jelenhet meg. Az allergiás reakciót a pigment szegény bőrrész, a festékanyag (mely a héjban található meg) és a tartós napfény egyidejű hatása okozhatja. A fényérzékenységet a hajdina héjában lévõ fényérzékenyítõ vörös festékanyag válthatja ki, mely meleg vízben kioldódik. Ezért szükséges a hajdinát meleg vízben mosni, öblíteni vagy főzés során képződött habot leszedni, a nyákot leöblíteni.
Olívabogyó
A Granadai és a Barcelonai Egyetem kutatói az olívabogyó héjában található maslinsav segítségével gátolni tudták egy vastagbélrák-sejtvonal szaporodását kísérleti körülmények között. A maslinsav a triterpének molekulacsaládjába tartozik, és az olajbogyót borító viaszos rétegben található. A sajtolás során belekerül az olívaolajba, így az nagy mennyiségben tartalmazhatja. Az új kutatási eredmények alapján a maslinsav képes beindítani a programozott sejthalált (apoptózis) a tumorsejtekben, így gátolja a daganat növekedését. Ezek alapján felmerül annak lehetősége, hogy a vegyületet rákellenes gyógyszerként alkalmazzák vastagbélrákoknál.
A spanyol kutatóké az első olyan vizsgálat, amely feltárja azt a molekuláris mechanizmust, ahogyan az olívaolaj egyik komponense befolyásolja a sejtek működését. A pro-apoptotikus hatásnak köszönhetően a természetes eredetű, élelmiszerként fogyasztott olívaolaj használata egy ígéretes tényezője lehet az oly gyakori vastagbéldaganatok megelőzésének.
A triterpenoidok már régebb óta felkeltették a kutatók figyelmét. Több tanulmány is beszámol ezen molekulák sejtciklus-szabályozásra, DNS-hibajavításra, sejtfejlődésre kifejtett hatásáról, illetve apoptózist beindító képességéről. A triterpének sokféle, gyógyszerként is használatos növényben megtalálhatók, ugyanakkor a maslinsav általában csak kis mennyiségben szokott előfordulni. Ez alól kivétel az olajbogyó.
Szűz olaj emlőrák megelőzésére
Kutatók egy másik csoportja a kiváló minőségű "szűz" olívaolaj tumorellenes hatását vizsgálta. Az új eredmények rávilágíthatnak arra, hogyan képes az olajbogyó származékaiban gazdag mediterrán étrend csökkenteni az emlőrák előfordulási gyakoriságát.
A Javier Menendez (Katalán Onkológiai Intézet) és Antonio Segura-Carretero (Granadai Egyetem) vezette munkacsoportok az olívaolaj azon komponensét keresték, amelyik képes gátolni a daganatsejtek szaporodását. Végül is arra a következtetésre jutottak, hogy a szűz olajban található komplex szerkezetű fenolok drámai módon csökkentik az emlőráksejtek HER2 termelését. (A HER2 növekedési faktor receptor, amelynek túlzott kifejeződése alapvető fontosságú a rákos sejtek szaporodása szempontjából. Az emlőrákok kb. 30%-ában tapasztalható fokozott HER2-expresszió.)
A szűz olajt az olívabogyók préselése során nyerik melegítés vagy bármiféle vegyszer hozzáadása nélkül. Olyan növényi kemikáliákat tartalmaz, amelyek a hagyományos olajgyártási folyamat során elvesznek.
A spanyol kutatók elkülönítették az olívaolaj szűz frakcióját, amivel aztán emlőráksejteket kezeltek laboratóriumi körülmények között. Az olajban található polifenolok (lignánok és secoiridoidok) hatékonyan csökkentették a tumorsejtek HER2 termelését.
Lassan kezdik feltárni a mediterrán konyha egészségvédő hatása mögött rejlő titkokat. Ami eddig csak tapasztalati tény volt, lassan tudományos magyarázatot kap. Az egyik főszereplő az olajbogyó, amelynek származékai szerencsére már hazánkban is hozzáférhetők