IDEGESSÉG - LELKI OKAI
Az ideges feszültség mindig belső nyomásra utal, mely azért jön létre, mert valami nem úgy történik, ahogy az illető szeretné. A belső nyugalom és kiegyensúlyozottság zavarát jelzi, mely abbéli vágyunkból adódik, hogy erőnkön felül teljesítsünk, valamint félelmünkből, hogy belsőleg felállított magas mércénknek nem tudunk megfelelni.
Az ideges egyénnek nem nyugtatószerekre van szüksége a megnyugváshoz, hanem az élethez, a problémákhoz és a feladatokhoz való új és pozitív hozzáállásra. Az idegesen feszült menedzsernek be kell látnia, hogy korántsem okos megoldás, ha „mindent maga akar csinálni, hogy egyáltalán értelmes dolog süljön ki belőle".
Az idegesség kiváltó okai oly sokszínűek lehetnek, mint maga az élet, s az igazi indok mindig csupán a személyiség beható mérlegelése révén állapítható meg.
Az idegességnek többféle oka lehet:
Az a biztos tudat, hogy az embernek muszáj bizonyos cselekedeteket végrehajtania s le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, bár a legszívesebben elmenekülne előlük, feszült idegi állapotot teremthet. Aki valamely igaz felismerését a kényelem kedvéért elfojtja, vagy a másik akaratának (esetleg dacból) nem kíván eleget tenni, feldúltnak fogja érezni magát, minthogy bensejében ellentétes energiák küzdenek egymással.
A félelem is idegességhez vezethet. Aki egy konkrét szituációtól vagy bizonyos feladattól fél, azaz e feladatot nem akarja elvégezni s az említett helyzetet kínosan kerüli, valószínűleg idegessé válik, minthogy tudattalanul állandóan e szituáció bekövetkezésétől tart.
Ilyen szituációk közé tartozhat
- öntudatlan vagy kimondatlan partnerkapcsolati konfliktusok.
- szüntelenül halasztgatott orvoshoz menés.
- a következő, aggódva várt autóvezetési gyakorlat vagy hasonlók.
Akut idegességet idézhet elő a helytelen táplálkozás. Aki túlzott mértékben fogyaszt cukrot, kávét és teát, az anyagcsere folyamatok
felfokozott aktivitása következtében idegesnek érezheti magát.
Az idegeskedő anyának meg kell tanulnia, hogy gyermekének netán hasznára is válhat, ha egyszer-kétszer valami baja esik. Ha csemetéje fölött szüntelen aggodalommal őrködik, ez se neki, se a gyermeknek nem válik előnyére. Az igazi probléma itt az anya túlzottan féltő hozzáállása.
Az ideges beosztott természetes jogának kell hogy tekintse, ha netán hibázik, hébe-hóba helytelen megfogalmazást használ ügyfelével szemben, vagy az írógépen néha félreüt. Magát a problémát ebben az esetben a mértéktelen becsvágy, a kritikától való félelem jelenti, s nem a logikus következményként fellépő idegesség.
Összefoglalva: Idegesség - szorongás, stressz, túlterhelés, félelem a következményektől, helytelen táplálkozás, belső feszültségek, a kiegyensúlyozottság és lelki nyugalom hiánya
SZORONGÁS
A szorongás akkor jelent gondot, ha valamilyen homályos, sőt akár nem is létező, képzelt fenyegetésre adott „válasz", amely tartósan fennáll. Számtalan lelki és fizikai tünettel járhat: félelemérzet, összpontosításra való képtelenség, izomfeszültség, fejfájás, szapora szívverés, magas vérnyomás és még sok más...
Szerencsére számos természetes megoldás - gyógynövényes, illóolajos fürdők, nyugtató teák és hangulatjavító ételek - áll a rendelkezésünkre, amellyel eloszlathatjuk aggodalmainkat a problémákkal teli időszakokban:
A gondok kiáztatása
A forró fürdő a feszültség oldásának egyik legkellemesebb és leghatékonyabb módja. Adjunk egy kevés levendulaolajat (esetleg szárított levendulalevelet) a vízhez. E nagyszerű gyógynövényt már legalább 2000 éve használják nyugtatóként. Ha nincs időnk fürdőzésre, kenjünk néhány csepp levendulát a halántékunkra meg a homlokunkra, és pár percig maradjunk ülve.
Lassú, mély légzés
Légzésünk szabályozásával megfékezhetjük a szorongást. Üljünk le, tegyük az egyik kezünket a hasunkra, és lassan vegyünk levegőt úgy, hogy a hasunk, s ne a mellkasunk emelkedjen. Tartsuk bent a levegőt négy-öt másodpercig, azután nagyon lassan engedjük ki. Ismételjük addig, amíg meg nem nyugszunk.
Altató italok
Az álmatlanság régi ellenszere, a langyos tej napközben is alkalmazható nyugtatóként. A tej egy triptofán nevű aminosavat tartalmaz, amely a boldogságérzetet kiváltó agyi vegyület, a szerotonin termelésében vesz részt. A banán és a pulykahús szintén sok triptofánt tartalmaz.
A sör sajátos ízét adó komlóról régóta tudják, hogy nyugtató hatással rendelkezik - olyannyira, hogy a betakarító mezőgazdasági munkások gyakran aluszékonnyá is válnak. Tegyünk 2 teáskanállal a szárított növényből egy csésze nagyon forró vízbe. Fogyasszuk naponta legfeljebb háromszor ezt a szorongásoldó, altató „teát".
Nem ajánlott
Korlátozzuk napi egy pohárra kávé-, tea- vagy kóla fogyasztásunkat. Kutatások szerint a szorongásra hajlamos emberek érzékenyebben reagálnak a koffeinre.
Kerüljük az alkoholt, ami eleinte ugyan oldja a szorongást, hatásának elmúlásával azonban csak fokozódik a feszültségünk.
Gyorsítás és lassítás
A mozgás nagyszerű szorongásoldó módszer. Egy gyors, 30 perces séta vagy más aerob (fokozott oxigénfelhasználással járó) tréning serkenti a fájdalomcsillapító és boldogságfokozó vegyületek, az endorfinok termelését.
Iktassunk be mindennap legalább 15 percnyi lazítást; meditáljunk, imádkozzunk, metsszük meg a rózsáinkat, vagy egyszerűen csak gyönyörködjünk az aranyhalainkban.
Természetes szorongásoldók
A macskagyökeret nem az illatáért értékelik, hanem sokkal inkább azért, mert hatékony nyugtató. Hatóanyagai ugyanahhoz az agyi receptorhoz kötődnek, amelyre a szorongás elleni gyógyszer, a diazepam (ismertebb nevén válium) is hat.
Szedjünk naponta egy B-vitamin-komplexet. A B-vitaminok természetes stresszoldók (a hangulatjavító szerotonin termeléséhez például B6-vitaminra van szükség), hiányuk hozzájárulhat a szorongás kialakulásához.
Hasznos: A krónikus szorongás komoly fizikai megterhelést jelent z szervezet számára. Kérjünk segítséget, ha úgy érezzük, hogy az aggódás egyre jobban elhatalmasodik rajtunk. Érdemes tudni, hogy a szorongás gyakran súlyosabb betegségek, például pajzsmirigy-túlműködés, hipoglikémia (alacsony vércukorszint) és szívroham tünete lehet, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. A panaszainkról tehát mindenképpen fontos tájékoztatni az orvosunkat